Várandósság alatti vizsgálatok 4. Néhány fogalom, rövidítés jelentése
2006.04.19. 20:37
A várandósság alatt végzett vizsgálatok célja, hogy felmérjük a várandós nő egészségi állapotát, megelőzzük, illetve idejében felismerjük és kiszűrjük a különböző elváltozásokat, valamint képet kapjunk a fejlődő magzatról.
Gyógyhírek
2006. április 18.
VDRL szűrés: szexuális úton terjedő fertőzés (vérbaj) kiszűrésére szolgál.
Se AFP vizsgálat: a várandósság 16. hetében végzik. Az alfa-foetoprotein (AFP) egy, a magzatra jellemző fehérje, mely 1956 óta ismert, de a diagnosztikában csak később kezdték alkalmazni, miután megfigyelték, hogy koncentrációja a velőcső záródási rendellenességek esetén megemelkedik. Feltűnően alacsony AFP koncentráció üszökterhességre is utalhat. Ez a vizsgálat szűrő jellegű, tehát a magas vagy alacsony AFP érték nem feltétlenül jelent kóros állapotot, hanem ennek eldöntése további vizsgálatokat tehet szükségessé1.
Hepatitis-B szűrés: ez a kötelező vizsgálat a fertőző májgyulladás kiszűrését célozza. Amennyiben az eredmény pozitív, a megszületendő babára, valamint a családra további járványügyi teendők vonatkoznak.
Vércsoport- és Rh-vizsgálat: az Rh negatív anyáknál különösen fontos a későbbi csoport-összeférhetetlenséget megakadályozni, hogy súlyos fejlődési rendellenességeket előzhessünk meg.
EKG-vizsgálat: Általános belgyógyászati vizsgálat. Lehetőleg a kismama vigye magával a friss EKG, valamint vizelet- és vérkép eredményét. Így háziorvosa azonnal felismerheti az esetleges eltéréseket.
Fogászati vizsgálat: Várandósság alatt a hormonok hatására jelentős változások következnek be. Fokozódik a kalcium-lebontás, szuvasodnak a fogak, valamint a fogíny gyulladása is gyakrabban fordul elő. (Kismamáknak a területileg illetékes fogászati rendelőben a fogászati ellátás térítésmentes.)
Általában a nőgyógyászati vizsgálat az első jelentkezéskor egyben rákszűrő vizsgálat is. Többnyire ekkor hüvelyváladékot is vesznek vizsgálat céljából. Amennyiben kórokozó tenyészik ki, kezelésre és kontrollvizsgálatra van szükség.
Ultrahang diagnosztika: A vizsgálat az eddigi adatok szerint veszélytelen2, és a várandós számára sem kényelmetlen. A vizsgálat azon az elven alapszik, hogy a magas frekvenciájú hanghullámok a test szövetein áthaladva a különböző akusztikai tulajdonságú határfelületekről visszaverődnek. UH vizsgálattal tisztázni lehet a magzat korát, fel lehet ismerni az ikertervárandósságot, képet lehet kapni a magzatvíz mennyiségéről, a lepény helyzetéről és nagyságáról, valamint számos fejlődési rendellenesség diagnosztizálható. A várandósság alatt általában 3-4 alkalommal végeznek UH vizsgálatot.
CTG vizsgálat (általában a várandósság 36. hetétől végzik): A cardiotocograph (CTG) készülékkel a magzati szívműködést és a méhösszehúzódásokat lehet megfigyelni. Így a magzat méhen belüli állapotáról, a méhlepény és a méhizomzat működéséről kapunk képet.
A magzati szívműködést ún. Doppler-készülékkel is lehet ellenőrizni. Ez a műszer is az ultrahang készülékek közé tartozik, és többnyire a védőnői tanácsadáson kerül elő.
Ha bármilyen elváltozásnak a gyanúja felmerül, kiegészítésül többféle vizsgálat is szóba jöhet.
Genetikai vizsgálat: Ha a várandós elmúlt 35 éves, a fejlődési rendellenességek rizikója megnő. Ezért ennél idősebb várandósokat – illetve ha a családban már született fejlődési rendellenességgel újszülött – genetikai tanácsadásra is elküldjük.
A következő vizsgálatok az egyedi esettől függően szintén elvégezhetők:
Laboratóriumi vizsgálatok:
Toxoplasma szűrés: a toxoplasmózis fertőző betegség, legfőbb terjesztője a macska, valamint a nem kellően megfőzött állati eredetű étel.
CMV-szűrés: a cytomegalovírus: egy gyakori kórokozó
Rubeola szűrés
HIV fertőzöttség szűrése: A HIV fertőzés nem befolyásolja a fogantatást, viszont a vírus az esetek 25-35%-ában átjut a várandósság alatt, vagy szülés közben a magzat vérkeringésébe.
Amnioszkópia: A magzatburkon keresztül megtekinthető a magzatvíz egy speciális eszközzel. Amikor a magzat valamilyen ok miatt oxigénellátási zavart szenved, fokozott meconiumürítéssel (magzatszurok) reagál. A magzatszurok a magzatvízbe kerülve mennyiségétől függően különböző mértékben zöldes színűvé festi azt. Ez a zöld szín amnioszkóppal egyértelműen felismerhető. A vizsgálat megterhelése nem nagyobb, mint egy hüvelyi feltárás.
Amniocentézis: Az anya hasfalán keresztül egy célszerűen megválasztott tűvel a magzatburokba hatolnak, és a magzatvízből 10-20 ml-t vesznek vizsgálat céljából3.
CVS vizsgálat: Az amniocentézishez hasonló eljárás, csak itt a méhlepényből vesznek mintát (általában a hüvelyen keresztül). Genetikai elváltozásokat lehet ily módon felfedezni. Ezt a vizsgálatot a várandósság 10-12. hetében végzik, és mindig megelőzi genetikai tanácsadás.
Természetesen minden kismamának egyéni várandósgondozásra van szüksége, így előfordulhat, hogy a felsoroltakon kívül más vizsgálatot is szükségesnek tartanak. Ez különösen akkor fontos, ha a várandós nő valamilyen betegségben szenved vagy szenvedett korábban.
Minden kismamát tájékoztatnak a várandósgondozásban résztvevő szakemberek az elvégzendő vizsgálatokról, és azok jelentőségéről4.
A kismamákat szeretnénk biztatni, hogy bizalommal forduljanak kérdéseikkel a terhesgondozóban megismert orvosokhoz, védőnőkhöz, akik készségesen állnak rendelkezésükre.
Sikeres és boldog anyaságot kívánunk!
(Vége.)
Forrás: Gyógyhírek, a Heim Pál Gyermekkórház gyógyászati havilapja • V. évfolyam 1. szám • 2002. február 23.
1 Nyugat-Európában már nem végzik az AFP-szint mérését, mert gyakran nem lehet pontosan tudni, mikor 16 hetes várandós az anya, és emiatt és egyéb okokból is sokszor ad hamis eredményt a vizsgálat. Minden várandós szabadon dönthet arról, aláveti-e magát ennek avizsgálatnak – akárcsak az összes többinek.
2 Ez vitatott, az USA-ban – ha egyébként minden rendben van – pl. csak egyszer, a 20. héten végeznek ilyen vizsgálatot.
3 Az amnicentézis utáni a vetélés esélye 1%.
4 Sajnos a kockázatairól kevésbé, továbbá sokszor elfelejtik megemlíteni, hogy visszautasíthatják ezeket a vizsgálatokat.
|