�szt�nt�l az akaratig   Nõk Lapja Cafe 2003.11.01 . Milyen csod�latos �rz�s el�sz�r �szrevenni, ahogy megmozdul odabent a kicsi magzat! Igaz, m�r az els� hetekt�l is mocorog, �szk�l a magzatv�zben, de m�g olyan par�nyi, hogy ebb�l semmit sem �szlel�nk. Eleinte csak kicsi rebben�sek �rz�dnek, �m az id� m�l�s�val egyre hat�rozottabb k�l�nbs�geket fedezhet�nk fel az akci�i k�z�tt. Van, amikor csak a mozg�s �r�m��rt kalimp�l kez�vel, l�b�val. M�r ekkor l�tszik, kib�l lesz majd kis sajtkukac: a v�rm�rs�klet nem sokat v�ltozik az �let sor�n. Ha a baba m�r a m�hben is mozg�kony, k�s�bb sem lehet fegyelmez�ssel b�k�s, �ld�g�l�s angyalk�v� v�ltoztatni. Jobb, ha olyan nevel�si gyakorlatot alak�tunk majd ki, ami lehet�s�get teremt a mozg�sig�ny kiel�g�t�s�re. N�ha az �les zajra vagy az anya hirtelen mozdulat�ra, lelki�llapot�nak v�ltoz�s�ra v�laszol rugdal�z�ssal. Megsz�let�se ut�n is tetten �rhetj�k ugyanezt a mozg�sform�t a reflexekben �s az �gynevezett elemi mozg�smint�kban. Err�l keretes �r�sunkban olvashat. Azonban mindegyik k�z�l a legtitokzatosabb a magzat interakt�v mozg�sa. L�ssuk, mit is �rt�nk ezen a szakkifejez�sen! Sokszor tapasztalhatjuk, hogy belesimul a simogat�, massz�roz� k�zbe, arra az oldalra g�mb�ly�dik, ahol v�rj�k. �gy saj�tos test-p�rbesz�d alakul ki a sz�l�k �s a pici k�zt – t�bbek k�zt ezen alapul az anya–magzat kommunik�ci� is. Ha mozg�sfejl�d�sr�l besz�l�nk, nem �rt figyelembe venni, hogy ez a folyamat m�r a v�rand�ss�g els� harmad�ban elkezd�dik, �s – ha minden�ron hat�rokat akarunk vonni – addig tart, am�g a j�r�s, fut�s �s a t�bbi alapvet� mozg�sforma automatikus k�szs�gg� nem v�lik. T�n� reflexek Az �jsz�l�tt- �s csecsem�korra jellemz� reflexek t�bbs�ge megsz�nik az els� �v folyam�n. Az �szt�n�s mozg�sform�knak el kell t�nni�k, hogy kialakulhassanak a tudatosak. L�ssunk n�h�ny p�ld�t! – A szop�reflex a 12-14. terhess�gi h�tt�l kezdve v�lt�dik ki a sz�j �s k�rny�k�nek �rint�s�re. �jsz�l�ttkorban n�lk�l�zhetetlen ez a reflex a l�tfenntart�shoz, de h�rom-n�gy h�napos kort�l a tanult viselked�s r�sze lesz, hiszen akkor is elkezd t�togni, ha megl�tja a t�pl�l� anyamellet, vagy a mam�ja �lbe veszi. – Az els� h�napokra jellemz� az aszimmetrikus t�nusos nyaki reflex: ha a hanyatt fekv� baba oldalra ford�tja a fej�t, azon az oldalon reflexesen kiny�jtja a kez�t, m�g a m�sik karj�t behajl�tja. Am�g ez a reflex f�nn�ll, a baba nem tud megfordulni, forogni, gurulni, mivel kiny�jtott keze megakad�lyozza ebben. Ha idegrendszere el�r arra a fejletts�gi szintre, ahol ez a reflex megsz�nik, szabad az �t a bonyolultabb mozg�sform�k el�tt. – A teny�r fog�reflexe miatt a baba mindent megszor�t, amit a kez�be adunk. Eg�szs�ges fejl�d�s eset�n h�rom h�napos kor k�r�l megsz�nik ez a reflex: a csecsem� elkezdi kinyitni addig �k�lbe szor�tott ujjait, m�r meg-megfog j�t�kokat. K�s�bb pedig boldogan hajig�l ki mindent a kis�gyb�l: v�gre nem csak megfogni, hanem elengedni is k�pes a dolgokat! – Ugyanez a fog�reflex a talpon is m�k�dik: ha a meztelen talpon keresztben v�gigh�zzuk az ujjunkat, a talpacska „�k�lbe szorul”. Ha ez a reflex h�t h�napos kor ut�n is kiv�lt�dik, az apr�s�g nem tud biztons�gosan j�rni, mert a talaj �rint�s�re �sszeg�mb�ly�ti a talp�t.  Idegrendszeri s�r�l�sre vagy �retlens�g�re utal, ha t�l sok�ig fennmarad egy reflex. A megold�s azonban nem a v�rt mozg�sforma er�ltet�se, hanem szakszer� kezel�s, az eg�sz idegrendszer fejl�d�s�nek el�seg�t�se. 0-1h�nap: Az �jsz�l�tt eg�sz test�t al� kell t�masztanunk, ha f�lemelj�k. B�tran hint�ztathatjuk, besz�lgethet�nk vele, mindkett�nk �r�m�re.         �rtalmas s�rget�s Nem ritka, hogy a sz�l�k siettetik az egyes mozg�sform�k kialakul�s�t: a p�r h�napos bab�t �ltetik, az �llni alig tud�t k�zen fogva j�rtatj�k, vagy b�bikompba teszik. Norm�lis esetben az ideg- �s az izomrendszer �r�se megel�zi az �j mozg�sforma kialakul�s�t. A szintek egym�sra �p�lnek: k�sz�s n�lk�l nem j� m�szni, m�sz�s n�lk�l nem j� f�l�llni, ugyan�gy, ahogy alapoz�s n�lk�l nem j� h�zat �p�teni. Mindig az el�z� mozg�sforma n�h�ny h�napos gyakorl�sa alatt k�sz�l fel a szervezet a k�vetkez� produkci�ra, amit �gy k�nnyed�n, �r�mmel, nagy biztons�ggal fog v�ghezvinni a baba. Nem kell er�ltetni: att�l nem �rt�kesebb, okosabb, szeretetrem�lt�bb egy csecsem�, ha hamarabb tud valamit, mint a t�bbiek. A siettetett gyereknek nem a boldog j�v�j�t, hanem k�s�bbi mozg�srendszeri betegs�geit alapozz�k meg a t�relmetlen feln�ttek. Ugyanez �rv�nyes a szellemi fejl�d�sre is. A XX. sz�zad m�sodik fel�ben terjedt el a magzat, majd a csecsem� folyamatos, tudatos ingerl�s�vel, tan�t�s�val „dolgoz�” zseninevel� ir�nyzat. A „zsenik�pz�s” gyerekek eleinte val�ban sokkal t�bbet tudtak kort�rsaikn�l, gyorsabban fejl�d�tt sz�kincs�k, hamarabb teljes�tett�k az iskolai k�vetelm�nyeket – eg�szen kamaszkorukig. A k�z�piskola v�g�re azonban lassan elvesztett�k intellektu�lis el�ny�ket az oszt�lyt�rsakkal szemben. A speci�lisan fejlesztett gyerekek k�zt r�ad�sul az �tlagosn�l sokkal t�bbsz�r tapasztaltak neurotikus t�neteket, beilleszked�si �s viselked�szavart. Vagyis: semmire sem megy�nk vele, ha m�r karon �l� csecsem�nket olvasni tan�tjuk! Az els� �let�v egyik legfontosabb fejl�d�si feladata a gravit�ci� legy�z�se, a f�legyenesed�s. Annak ellen�re, hogy ilyen nagy f�ba v�gja a fejsz�j�t, a baba l�tsz�lag elt�kozolja az els� negyed�vet. �gy t�nik, semmit sem tesz az �gy �rdek�ben, pedig a l�tszat csal! Az idegrendszer �r�letes gyorsas�ggal fejl�dik a genetikai utas�t�sok �s a k�ls� ingerek egy�ttes hat�s�ra. A legt�bb baba nem t�tlenkedik: kitart� b�mb�l�ssel r�veszi a sz�leit, hogy f�lvegy�k, ringass�k, z�ty�gtess�k, besz�ljenek hozz�, �nekeljenek neki, vagyis el�rassz�k a fejl�d�shez sz�ks�ges mozg�s-, hang-, �s szoci�lis ingerekkel. Mindek�zben komoly edz�sprogramot val�s�t meg. A h�t �s a nyak er�s�t�se az els�: a baba a sz�let�s ut�n nem sokkal emelgetni kezdi a fej�t, �s �t-�tford�tja egyik, majd m�sik ir�nyba. A harmadik h�nap sor�n kez�re t�maszkodva kinyomja mag�t, �s eleinte bizonytalanul, majd egyre d�lcegebb tart�sban n�z k�r�l a nagyvil�gban. 3-4. h�nap: �gyesen emeli a fej�t, karj�ra t�maszkodva n�zel�dik. �t h�napos kor�ig megfordul.      Seg�t – Legal�bb a nap egy bizonyos r�sz�ben fektess�k a bab�t hasra. Ebb�l a testhelyzetb�l indulnak ki az els� fejlettebb mozg�sform�k, �gy er�s�dhet a h�t �s a cs�p��z�letek. – Ha a baba nem szeret v�zszintesen hasalni, fektess�k �t a mellkasunkra, �s d�lj�nk h�tra f�lig �l� vagy fekv� helyzetbe, ahogy nek�nk �s a kicsinek is megfelel. – Ha a baba kit�maszt�s helyett „rep�l�zik” (vagyis a karok seg�ts�ge n�lk�l emeli ki a mellkas�t, hason fekv� helyzetben), v�gezz�nk vele kieg�sz�t� gyakorlatokat, hiszen a karok er�s�t�se elengedhetetlen a k�vetkez� fejl�d�si szakaszok megjelen�s�hez. Fek�dj�nk a h�tunkra, t�rd�nket behajl�tva emelj�k meg a l�bunkat. A baba hasaljon a l�bsz�runkon, tenyer�t tenyer�nkbe t�masztva ny�jtott karral tartsa mag�t. K�zben hint�ztassuk a l�bunkon: ez �lvezetess� teszi a „torn�t”, �s hasizomgyakorlatnak sem utols�. �rt  – M�g p�rn�kkal megt�masztva se �ltess�k a bab�t, ehhez m�g nem el�g er�s az izomrendszere. – Soha ne fektess�k hasra puha fel�leten, paplanra vagy p�rn�ra, mert megfulladhat. A kem�ny matrac vagy a sz�nyegre ter�tett tiszta leped� a legjobb terep. Kit�rul a vil�g A harmadik-negyedik h�nap mutatv�nya, hogy a baba egyed�l megfordul, majd n�h�ny h�t m�lva r�j�n, hogy ezzel a m�dszerrel haladni is tud: gurulni kezd, ha megfelel� t�r �ll rendelkez�s�re. Nem sokkal k�s�bb arra is r�j�n, hogy ha a kez�vel kit�masztja mag�t, �s a l�b�val tol egyet-kett�t, akkor a gurul�ssal j�r� kiss� f�lelmetes egyens�lyveszt�s n�lk�l is el�rheti a k�rnyezet�ben l�v� t�rgyakat. Megjelenik a k�sz�s. Ez a mozg�sfejl�d�s egyik legfontosabb �llom�sa: a v�gtagok �s a h�t izmait nagym�rt�kben er�s�ti. Egy-k�t h�nap m�lva, ha m�r a v�gtagok elb�rj�k a test s�ly�t, a baba t�rzse elemelkedik a talajt�l: indul a m�sz� korszak. A k�sz�s �s a m�sz�s nagyon �sszetett idegrendszeri m�k�d�st ig�nyel – �s egyben az idegrendszer k�l�nb�z� ter�letei k�z�tt l�trej�tt �sszek�ttet�sek mennyis�g�t is n�veli. Min�l t�bb id�t t�lt a baba k�sz�ssal, m�sz�ssal, ann�l jobb. A ter�pi�s szakemberek vil�gszerte tapasztalj�k, hogy a hozz�juk fordul� viselked�s �s/vagy tanul�si zavarral k�zd� gyerekek sz�lei sokszor arr�l sz�molnak be, hogy a k�sz�s, m�sz�s id�szaka nagyon r�vid volt, vagy teljesen kimaradt gyerek �let�b�l. Min�l komolyabb a probl�ma, ann�l nagyobb a val�sz�n�s�ge a n�gyk�zl�bas korszak hi�ny�nak. A megfigyel�sek szerint a fentebb eml�tett „rep�l�z�s” bab�k hajlamosak a k�sz�s elhagy�s�ra: �k mindj�rt „l�bra dolgoznak”, �s az �gy r�cs�ba kapaszkodva fel�llnak. Ez nem j� jel a k�s�bbiekre n�zve. Seg�t – Ha nem jelennek meg a fent le�rt mozg�sform�k, forduljunk korai fejleszt�ssel foglalkoz� szakemberhez. Az ok sokf�le lehet (fennmaradt reflexek, k�s�i �r�s, de az ingerfelv�tel hi�nya is – ha nem tal�lja izgalmasnak a k�rnyezet�t, mert l�t�s-, hall�scs�kken�s, vagy m�s „bemeneti probl�ma” �ll fenn, nincs mi�rt k�sznia), �gy a ter�pia is sokf�le. – J�tsszunk a bab�val min�l t�bb ringat�, hint�ztat�, forgat� j�t�kot, ezek seg�tik az idegrendszer �r�s�t, �gy a k�rosan f�nnmaradt reflexek le�p�l�s�t �s a sz�ks�ges mozg�sform�k megjelen�s�t. – Ha nem akar �tfordulni, gurulni a baba, k�t feln�tt fogja meg egy takar� n�gy cs�csk�t, �s g�rgesse a bab�t alacsonyan a talaj f�l�tt tartott takar�ban oda-vissza. Persze csak akkor, ha a kicsi nem tiltakozik. – Fektess�k hason a bab�t egy nagy fiziol�gi�s labd�ra, �s finoman g�rgess�k ide-oda. Ez er�s�ti a h�tizmokat, �s ingerli az egyens�lyszervet – mindkett�nek kulcsszerepe van a fejl�d�sben. – Fektess�k hasra a t�rd�nk�n, �s j�tsszunk vele bicikliz�st: a k�t l�b�t felv�ltva toljuk a hasa al�, majd egyenes�ts�k ki, mintha ker�kp�rt hajtana. – Ha kihagyta a k�sz�st, m�sz�st, k�s�bb pr�b�ljunk olyan helyzetet teremteni, amelyben p�tolhatja ezt: j�tsszunk kuty�t, csalogassuk �t az asztal alatt vagy a m�sz�alag�ton. �rt - Ne er�ltess�k az elmaradt mozg�sform�t. Ezzel ellen�ll�st v�ltunk ki a gyerekb�l, r�ad�sul meg�theti mag�t, hiszen �pp az a baj, hogy nem tudja j�l ir�ny�tani a mozg�s�t. Elvehetj�k a kedv�t mindenf�le tov�bbi mozg�st�l. - Ne tartsuk kis�gyban, j�r�k�ban vagy baba�l�sben a csecsem�t, �gy nincs alkalma kipr�b�lni sem a nagymozg�sokat, nemhogy gyakorolni. Teremts�nk �rdekes �s biztons�gos k�rnyezetet a lak�sban. 7-8. h�nap: A gurul�s, k�sz�s gyakorl�sa ut�n m�szni kezd, birtokba veszi a lak�st. Amint �lni tud, mindk�t keze felszabadul, egyre izgalmasabb j�t�kokra ny�lik lehet�s�g.        �l, �ll, j�r Amint a t�rzs izmai el�gg� meger�s�dtek, a baba k�t keze felszabadul: nincs m�r sz�ks�ge t�maszt�kra. Megv�ltozik a vil�g: mindk�t kez�t haszn�lni tudja, szinte b�rmit k�pes el�rni. A baba term�szetesen nem akkor �l f�l el�sz�r, amikor mag�t�l is �lni tud: t�r�lk�z�s, �lt�ztet�s, k�pesk�nyv-n�zeget�s, kukucsj�t�k k�zben h�t-nyolc h�napos kora el�tt is cs�cs�l a feln�tt �l�ben. Ez azonban biztosan nem �rt neki! Nem kell szigor�an tartani magunkat az �ltet�si tilalomhoz, de mindenk�ppen figyelj�nk r�, hogy mikor f�rad el, mikor k�v�n ink�bb fek�dni, vagy m�s testhelyzetet felvenni. Ezt csak akkor �rezz�k igaz�n, ha a baba az �l�nkben �l, �s nem p�rn�kkal kit�masztva, vagy hint�ba, b�bikompba sz�jazva. Ezek az eszk�z�k nem seg�tik, ink�bb g�tolj�k a harmonikus mozg�s kialakul�s�t. A f�l�l�s k�pess�ge ut�n m�r csak n�h�ny h�t, �s a baba egy megfelel� magass�g� t�rgyba kapaszkodva fel is �ll. Ha el�gg� meger�s�d�tt a t�rzs, �s a fesz�t� izommunka sem esik nehez�re, akkor ak�r percekig is k�pes �ll� helyzetben maradni. Az �ll�sb�l az oldalazva j�r�s k�vetkezik: csak a tests�ly �thelyez�s�re �s eg�sz kicsi l�bemel�sre van sz�ks�g a halad�shoz. Gyakorl�sra j� terep a lak�s: b�torok ment�n, vagy a j�r�ka, �gy r�csaiba kapaszkodva szokott fel�llni a baba. A legt�bben a tizedik h�nap k�rny�k�n kapaszkodnak fel �ll�sba, �s k�t h�nap gyakorl�s ut�n engedik el t�maszt�kukat. Ezut�n k�vetkeznek az els� bizonytalan, majd egyre biztosabb l�p�sek. 9. h�nap: Kapaszkodva �ll, majd oldalazva j�rni kezd. A mozg�s a k�vetkez� h�napok sor�n mind harmonikusabb, k�nnyedebb lesz, a bab�nak lassan nem kell tudatosan figyelnie minden mozdulat�ra: a m�sz�s, a j�r�s �s hamarosan a fut�s is automatikuss� v�lik. A fejl�d�s itt nem �ll meg. Van, aki hivat�sszer�en foglalkozik majd mozg�ssal, m�s m�v�szi szintre emeli ezt a k�pess�g�t. A legt�bben „csak” �lvezik, amit az els� �vek sor�n el�rtek. Ann�l nagyobb �r�m�ket lelik benne, min�l komolyabb volt az alapoz�s. 11-15. h�nap: Megteszi az els� l�p�seket. Ez eleinte m�g nagyon lek�ti a totyog� figyelm�t. Seg�t – Kezdett�l fektess�nk nagy hangs�lyt arra, hogy mindk�t oldalt haszn�lja a gyerek, hogy mindk�t agyf�lteke egyform�n fejl�dj�n. Kifejezetten k�ros a jobbkezess�get, jobbl�bass�got er�ltetni, m�g akkor is, ha k�s�bb val�ban jobbkezes lesz. K�t k�zzel dobja a labd�t, mindk�t l�bbal r�gjon. Vegy�nk l�bbal hajt�s motort, k�s�bb biztons�gos biciklit: ezeket csak �gy lehet haszn�lni, ha mindk�t l�b�t egyform�n ig�nybe veszi. – Engedj�k annyit hint�zni, amennyit akar, a leng�s nagyon j�l hat az idegrendszer fejl�d�s�re. �rt – Ne f�lts�k a bab�t, nincs porcel�nb�l. Engedj�k mozogni, l�pcs�zni, m�sz�k�ra, f�ra f�l- �s lem�szni, l�gni �s cs�szni. Ha vesz�lyesnek tartjuk a terepet, �lljunk mell�, hogy elkaphassuk. A tapasztalatok, kisebb s�r�l�sek tan�tj�k meg arra, hogyan vigy�zhat mag�ra. 18. h�nap: A legt�bb kisgyerek �gyesen l�pcs�zik - de m�g minden fokon megpihen.         A kisl�nyom most 27 h�napos. Az oll�val v�g�st gyakoroljuk, de kiss� neh�zkesen megy, mert balkezes. Szeretn�m, ha seg�ten�nek balkezes oll�t tal�lni. K. Anik� Kismama: Az oll� haszn�lata olyan finommozg�s, ami ink�bb n�gy-hat �ves korra �rik be, a „neh�zkess�g” magyar�zata ink�bb ez, nem a balkezess�g. Az els� h�rom �v sor�n a gyerekekre a „k�tkezess�g” jellemz�. Ez nagyon fontos az idegrendszer �r�se szempontj�b�l. A sz�l�k �ltal�ban azt l�tj�k, melyik kez�vel eszik vagy rajzol a gyerek. A szakember azonban m�s jelekre, a f�l, a szem �s a l�b haszn�lat�ra is figyel. H�rom-�t�ves kor k�z�tt viszonylag �lland� a k�zv�laszt�s, de �t-h�t �ves kor k�z�tt �jra bizonytalann� v�lhat. Oll�z�s helyet m�s, nagyobb sikerrel kecsegtet� j�t�kokat aj�nlunk. Gyurm�zhat, t�phet, gy�r�gethet pap�rt – ezek a tev�kenys�gek fejlesztik a finommozg�sokat. Balkezes oll�t egy�bk�nt rehabilit�ci�s seg�deszk�z-boltokban lehet kapni, de ezek feln�tt k�zre kital�lt eszk�z�k. Szaktan�csad�: Lakatos Katalin, mozg�sterapeuta, a hidroter�pi�s Rehabilit�ci�s Gimnasztika Alap�tv�ny vezet�je.     Lejegyezte: Sz�dy Judit