Babaolt�sok rendje

OLT�S �LETKOR MEGJEGYZ�S Folyamatos olt�sok: BCG 0-6. h�t A sz�l�szeti int�zm�nyben HiB 2. h�nap DPT I/a + IPV 3. h�nap DPT I/b + OPV + HiB 4. h�nap DPT I/c + OPV + HiB 5. h�nap MMR + OPV+ HiB 15. h�nap DPT II + OPV 3 �v Kamp�nyolt�sok: DPT III + OPV 6 �v DiTe 11 �v Szeptemberben az �ltal�nos iskol�k VI. oszt�ly�ban MMR �jraolt�s 11 �v Okt�berben az �ltal�nos iskol�k VI. oszt�ly�ban Hepatitis B 14 �v Okt�berben az �ltal�nos iskol�k VIII. oszt�ly�ban Hepatitis B 6 h�nap m�lva Eml�keztet� olt�s A kanyar�, rubeola �s a mumpsz A kanyar�, rubeola �s a mumpsz elleni akt�v immuniz�l�s lehet�s�g�nek megteremt�se az olt�anyagtermel�s nagy sikere. Az olt�v�rusok - amelyek mindh�rom k�rk�p eset�ben a k�rokoz� �l� v�ltozatai - eleinte ink�bb k�l�n-k�l�n ker�ltek alka lmaz�sra, sz�mos monovalens / egy�sszetev�j� / vakcina jelenleg is forgalomban van. K�s�bb a h�rom  k�rokoz� kombin�l�s�val, a trivalens vakcina kidolgoz�s�val lehet�v� v�lt a morbilli, rubeola �s a mumpsz ellen egyetlen olt�s (MMR) seg�ts�g�vel hat�sos immunit�st l�trehozni. Egyadagos kiszerel�s� morbilli-mumpsz-rubeola  (MMR) trivalens olt�anyaggal oltj�k a 15 h�napos korukat bet�lt�tt kisgyermekeket. A gyermekek a trivalens olt�anyag ad�s�val egyid�ben OPV olt�sban �s Hib eml�keztet� olt�sban is r�szes�lnek A rubeola gyermekkorban �ltal�ban j�indulat�an lezajl� ki�t�ses v�rusbetegs�g. Az ellene val� olt�st a rubeola v�rus embriop�ti�t  /fejl�d�si rendelleness�g/okoz� hat�sa indokolja. A vakcin�ci� c�lja a gener�ci�s korban l�v� fog�kony n�k v�delme, akiknek ar�nya a szerol�giai felm�r�sek szerint 10-20% k�z�tti. Ezeket a megbeteged�s vesz�ly�t�l mentes�teni kell, mivel az I., II. �s a III. terhess�gi h�napban ki�llott rubeola 50, 25, illetve 9%-os val�sz�n�s�ggel okozhat magzati �rtalmat. A mumpsz a pubert�s el�tt �ltal�ban �rtalmatlan gyermekbetegs�g. Sz�v�dm�nyeinek val�sz�n�s�ge eleny�sz�en csek�ly, k�l�n�sen ritka a legjelent�sebb idegrendszeri komplik�ci�, a s�kets�g.  Az olt�s re�lis indoka a betegs�g nagysz�m� el�fordul�s�nak cs�kkent�se, esetleg teljes megsz�ntet�se. Jelenleg Magyarorsz�gon a k�telez� MMR olt�sokat az M-M-RII (Merck Sharp Dohme) vakcin�val v�gzik. A tuberculosis elleni v�d�olt�s c�lja az, hogy az els� term�szetes fert�z�st mesters�ges fert�z�ssel helyettes�tse �gy, hogy ugyanolyan fokozott v�delmet �s tuberkulinallergi�t teremtsen, mint a k�zvetlen fert�z�s, annak vesz�lye n�lk�l. A tuberculosis a Mycobacterium tuberculosis �s a Mycobacterium bovis �ltal okozott, gyors lefoly�s�, vagy hossz� id�tartam�, c�lzott  ter�pia n�lk�l gyakorta hal�los betegs�g. BCG olt�sok �s tuberkulin sz�r�vizsg�latok Az �jsz�l�ttek BCG olt�s�t a sz�l�szeti int�zm�nyek, illet�leg a sz�let�st k�vet� 6 h�ten bel�l folyamatos olt�s keret�ben a h�zi (gyermek)orvosok v�gzik el. A sz�let�st k�vet� 6 h�ten bel�l BCG olt�sban r�szes�tett csecsem�ket 6 h�napos koruk bet�lt�sekor ellen�rizni kell. Azokn�l a csecsem�kn�l, akikn�l a BCG olt�s hely�n besz�r�d�s, vagy heg nem l�that�, a BCG olt�st - tuberkulin pr�ba n�lk�l - meg kell ism�telni. A k�s�bbi BCG olt�sokat csak a tuberkulin vizsg�lat eredm�nye alapj�n lehet elv�gezni. �jra olt�sra ker�lnek mindazok, akik a standard tuberkulin pr�b�ra 10 mm-n�l kisebb indur�ci�val reag�lnak. 2001 folyam�n a napt�ri �v els� fel�ben 14 �ves gyernekekn�l (az �ltal�nos iskola VIII. oszt�ly�t a 2000/2001-es tan�vben v�gz� tanul�kn�l) kell a sz�r�vizsg�latot �s a negat�vak �jraolt�s�t a t�d�gondoz� �ltal tervezett �s az illet�kes megyei tisztif�orvos �ltal j�v�hagyott id�pontban elv�gezni. A diphtheria k�rokoz�ja a Corynebacterium diphtheriae a torokban, a g�g�ben, ritk�n m�s ny�lkah�rty�kon �s a b�r�n fibrines gyullad�st okoz, felsz�v�d� exotoxinj�val (m�reganyag) a sz�vizmot, az idegrendszert, ritk�bban a ves�t k�ros�tja. A betegs�g cseppfert�z�ssel terjed. A diphtheria a sz�vizomzat �rintetts�ge miatti kering�si el�gtelens�g, g�ge-diphtheri�ban fullad�s �ltal okozhat hal�lt. Magyarorsz�gon a v�d�olt�sok bevezet�se el�tti id�kben a diphtheria j�rv�nyos volt, hal�loz�si ar�nya el�rte a 20 0%ooo-et is. A pertussist (szam�rk�h�g�s) a Bordetella pertussis okozza. A betegs�g cseppfert�z�ssel terjed. A betegs�g jellemz� t�nete a rohamokban jelentkez� k�h�g�s. Hal�lt sz�v�dm�nyei  miatt f�leg csecsem�korban okozott. A v�d�olt�sok bevezet�se el�tt a betegs�g hal�loz�si ar�nya Magyarorsz�gon 100-600 %ooo volt. A tetanus k�rokoz�ja a Clostridium tetani bakt�rium. A fert�z�s a talajban, porban el�fordul� sp�r�knak roncsolt, szennyezett sebekbe jut�s�val j�n l�tre. A bakt�rium szaporod�sa helyi t�neteket nem okoz, de toxinja felsz�v�dva az idegrendszert k�ros�tja ami s�lyos, f�jdalmas izomg�rcs�kben nyilv�nul meg. Magyarorsz�gon az 1950-es �vek elej�n �vi 500 megbeteged�s, k�z�tt�k 30-40 �jsz�l�ttkorban (k�ld�ktetanus) fordult el�. Az �ltal�nos hal�loz�s 40% , �jsz�l�ttkorban 80% volt. T�r�k M�nika