T�bb mint k�tsz�z, eg�szen kiv�teles kismama �l haz�nkban. Nekik megadatott, hogy m�r akkor k�zvetlen kapcsolatba ker�lhettek, �s konkr�t besz�lget�seket folytathattak gyermek�kkel, mikor azok m�g meg sem sz�lettek, mikor csak fejl�d� magzatok voltak.

T�ved�s ne ess�k, nem magyar n�pmes�kben t�rt�nhetnek csak sz�let�s el�tti besz�lget�sek a bab�val. Nagyon is k�zzelfoghat�, tudom�nyos m�dszer alkalmaz�s�r�l van sz�, mely n�h�ny �ve felkeltette a pszichol�gia szaktekint�lyeinek �rdekl�d�s�t, s ma m�r elismer�s�ket is kiv�vta. Egyes nemzetk�zi tudom�nyos k�r�k azt �ll�tj�k, hogy Freud pszichoanal�zise �ta ez a legnagyobb "tal�lm�ny" a pszichol�gia tudom�ny�ban. Az anya-magzat kapcsolatanal�zis m�dszer�nek kidolgoz�ja k�t magyar pszichoanalitikus: Hidas Gy�rgy �s Raffai Jen�.

AZ �TLETT�L A SIKERIG

A nemzetk�zi tudom�nyos k�z�ss�gben a m�dszer lassan etalon lett. Heidelbergben a Nemzetk�zi Pre- �s Perinat�lis (sz�let�s el�tti �s sz�let�s k�r�li) Pszichol�giai �s Orvostudom�nyi T�rsas�g tizenkettedik vil�gkongresszus�n 1995-ben tartott�k bemutatkoz� el�ad�sukat a magyar kutat�k Intrauterin (m�hen bel�li) anyareprezent�ns c�men, mely a kapcsolatanal�zis m�lyl�lektani elm�leti alapjair�l sz�lt. Az�ta mind a hazai, mind a nemzetk�zi tudom�nyos k�z�ss�gben egyre er�teljesebben jelentkezik az ig�ny a m�dszer elsaj�t�t�s�ra.

A magyar pszichoanalitikusok figyelm�t skizofr�ni�s betegek ter�pi�s kezel�se sor�n el�j�tt eml�kk�pek ir�ny�tott�k a sz�let�s el�tti �let jelent�s�g�re. Ma m�r k�r�lbel�l t�zezerre tehet� a szakirodalomban azon pszichoter�pi�s eseteknek a sz�ma, melyb�l siker�lt meghat�roz� �lm�nyanyagot nyerni a p�ciensek sz�let�s el�tti �letidej�b�l �s sz�let�s�k k�r�lm�nyeir�l. Hidas Gy�rgy �s Raffai Jen� gyakorlati tapasztalataib�l is kider�lt, hogy p�cienseik betegs�g�nek kiindul�pontja, a pszichotikus zavar gy�kere legt�bb esetben az anyam�hig, a magzati l�tig ny�lik vissza. Ez a felismer�s arra sarkallta a pszichoanalitikusokat, hogy ne a betegek ter�pi�s kezel�s�re, hanem m�g a sz�let�s el�tt lehet�s�gk�nt k�n�lkoz� megel�z�sre �sszpontos�tsanak. A mai technikai �s tudom�nyos lehet�s�gek is seg�tett�k a kutat�sokat, melyekkel a gyermekek �lettere m�r sz�let�s�k el�tt megfigyelhet�v� v�lt. Mi vagyunk az els� gener�ci�, amely betekint�st nyerhet a v�rand�ss�g mind a 266 napj�ba!

MIT �RZ�KEL A MAGZAT?

Erre a k�rd�sre a somm�san leegyszer�s�tett v�lasz: l�nyegesen t�bbet, mint amennyit eddig gondoltunk. A gyermeket magzati kor�t�l kezdve inform�ci�k �z�ne �ri, amelyeket k�l�nf�le biok�miai �sv�nyeken kereszt�l fogad. Ezek eml�knyomokk� alakulnak �t �s t�rol�dnak. A sz�let�s el�tti eml�knyomok, inform�ci�forr�sok a k�s�bbi �letid�ben aktiv�lhat�k. Kider�lt, hogy a bab�k m�r j�val sz�let�s�k el�tt komplex mozg�s- �s magatart�smint�kkal rendelkeznek, amelyek egy r�sze a sz�let�s�k ut�n is megfigyelhet�. A magzat �rz�kel�si rendszere a terhess�g k�zep�t�l m�r annyira fejlett, mint a sz�let�skor. P�ld�ul f�jdalmi reakci�k m�r a hatodik(!) terhess�gi h�tt�l bizony�that�k, �s kimutattak �sszetett �rz�kel�si k�pess�get is a v�rand�ss�g els� h�rom h�napj�ban. A b�r�rz�kel�snek k�l�n�sen nagy jelent�s�ge van ebben az id�szakban, hiszen a baba �rint�s �tj�n szerzi be els� kapcsolati tapasztalatait.

Az anya depresszi�ja, sz�let�s el�tti streszszek, hormon�lis elt�r�sek, immunzavarok, k�l�nf�le fert�z�sek �s k�rnyezeti befoly�sok, p�rkapcsolati zavarok, sz�l�i be�ll�t�d�sok, konfliktusok, mind hat�ssal vannak a magzat agy�ra, szem�lyis�g�nek fejl�d�s�re, alakul�s�ra.

Ez egy�ttal azt is jelenti, hogy a sz�let�s el�tti �letid� egyed�l�ll� megel�z�si lehet�s�g a k�s�bbi �let�t sor�n fell�p� lelki, szellemi �s fizikai zavarokra.

Az anya-magzat kapcsolatanal�zis olyan m�dszer, amelynek seg�ts�g�vel eddig nem ismert, m�ly kapcsolatba ker�lhet egym�ssal anya �s bab�ja, �s saj�t kez�kbe vehetik a sorsukat.

BESZ�LGETEK A KISBAB�MMAL

A napokban l�tott napvil�got az a k�nyv, mely nem csak a szakm�nak sz�mol be a sz�let�s el�tti pszichol�gia gy�kereir�l �s a kapcsolatanal�zis m�dszer�r�l, hanem f�k�nt a gyermeket v�r�, tervez� sz�l�knek sz�l s mindazoknak, akik �rz�kenyek korunk szellemi szeml�leti v�ltoz�saira, �s akik �rdekl�knek a pszichol�gia �j eredm�nyei ir�nt. A Lelki k�ld�kzsin�r - Besz�lgetek a kisbab�mmal c�m� k�tetben el�sz�r sz�lalnak meg azok a kismam�k, akik r�szt vettek az anya-magzat kapcsolatanal�zisben. Visszaeml�kez�seikben �jra �t�lik a sz�mukra is olykor megd�bbent�, m�skor megind�t� jeleneteket, �zeneteket, a gondolat�tvitel �tj�n l�trej�tt p�rbesz�deket, ahogyan bab�jukkal kapcsolatba l�ptek. Megpr�b�lj�k bemutatni azt a - m�dosult tudat�llapotban, m�ly relax�ci�ban el�rt - csatorn�t, melynek seg�ts�g�vel kettej�k k�z�tt az inform�ci�kat, jelz�seket, �rz�seket sz�ll�t� "lelki k�ld�kzsin�r" l�trej�tt.

A k�nyv lapjain a m�dszer kidolgoz�i tudom�nyos magyar�zatot adnak ehhez a mindeddig ismeretlen lelki tev�kenys�ghez: felt�telez�s�k szerint az anya �s sz�letend� gyermeke k�z�tt az egyik kapcsolati csatorna a k�t tudattalan kommunik�ci�ja. Az anya �lomk�perny�j�n - azon a l�lektani fel�leten, ahov� �lmaink is kivet�lnek - jelennek meg a sz�ve alatt hordott gyermek �rzelmei, gondolatai.

A kapcsolatanal�zis sor�n a kismama minden alkalommal az analitikus seg�ts�g�vel jut el abba a m�ly, relax�lt �llapotba, ahol el�sz�r a m�h�vel veheti fel a kapcsolatot, hogy az utat nyisson a "tal�lkoz�shoz". Nagyon k�l�n�s ez a megk�zel�t�s, �m van, akinek m�r az els�, de gyakoribb, hogy csak a harmadik-negyedik alkalommal siker�l.

Pianovszki Enik� �gy eml�kezik vissza az els� tal�lkoz�sra:

"Legk�zelebb m�r a m�hem beengedett, �s elfogadta, hogy a bab�mmal fel szeretn�m venni a kapcsolatot... Nagyon intenz�v volt... Eliza a leveg�b�l �rkezett egy ejt�erny�n. Egy�bk�nt eg�sz v�gig sok l�tom�som volt, k�pek, hangulatok... nagyon sokat j�tszottunk, futkostunk, hint�ztunk, l�ttunk tavat, tengert. Ezt mind-mind � mutatta meg nekem, � vezetett k�zen fogva... Nagyon nagy sebess�ggel t�rt�ntek az esem�nyek, m�r annyira nagy iramban, hogy v�gk�pp elf�radtam... Akkor k�rtem, hogy most pihenj�nk egy kicsit. Az anal�zis ut�n kocsival utaztam vid�kre... Eliza k�zben akkora bukfenceket h�nyt a pocakomban! Azt �reztem, hogy majd kiugrik a b�r�b�l, annyira tetszett neki, hogy siker�lt f�lvenn�nk a kapcsolatot, �s v�gre egy hull�mhosszon vagyunk, meg�rtettem �t... Olyan j� volt �rezni, hogy �r�m�ben ugr�l a pocakomban!

Sokszor az anyuk�k d�bbennek meg legjobban - el�sz�r nem is akarj�k elhinni, hogy ez lehets�ges -, milyen konkr�t reakci�kat, pontos v�laszokat adnak a bab�k n�h�ny k�rd�sre: "... mivel el�g nagy volt a pocakom, t�bben mondt�k, lehet, hogy itt k�t gyerek van, csak az ultrahangk�sz�l�k a vizsg�lat id�pontj�ban �ppen nem �rz�keli. Akkor azt mondta Raffai doktor, hogy k�rdezz�k meg t�le. F�ltettem a k�rd�st, �s akkor Fl�ra elkezdett nevetni. K�rben�zett bel�l, mindenhov�, �s azt mondta: Nem l�tod, hogy egyed�l vagyok?! Nem is f�rne el itt m�s!" - eml�kezik vissza a k�l�n�s jelenetre Pete-T�th Csilla.

Egy m�sik kismama, V�rnai Myrtill a pici sz�vritmus�t tudta helyre�ll�tani: "Amikor sz�vritmusvizsg�latra ment�nk, valami nagyon mulats�gos t�rt�nt... A p�rommal egy�tt felh�tlen kedv�nk volt. A bab�nak pedig borzaszt�an szapora volt a sz�vritmusa. S akkor r�d�bbentem: J�zus M�ria, mindj�rt beutalnak ide a lelet alapj�n! Akkor azt mondtam, nagyon szeretlek, kisbab�m, de itt norm�lis sz�vritmust kell produk�lni, �s igaz, hogy nagyon fel vagyunk hangolva, de j� lenne megnyugodni. Egy pillanatra behunytam a szememet, �s nagy-nagy szeretetcsomagot k�ldtem neki gondolatban. Erre visszaugrott a sz�vritmusa hirtelen nyugalmi �llapotba! Szinte f�lelmetes volt. Ezt a pap�rt el is k�rtem, megvan m�g a lelet."

SEG�TI A HARMONIKUS SZEM�LYIS�G KIBONTAKOZTAT�S�T

M�s fiziol�giai v�ltoz�sokr�l is sz�mos lelet, vizsg�lati anyag l�tezik. T�bb kismama is vall arr�l, hogyan siker�lt a terhess�gi komplik�ci�t, a placentasorvad�st �s a korasz�l�st a kapcsolatanal�zis seg�ts�g�vel megakad�lyozni. Eleinte nem csak a sz�l�sz-n�gy�gy�szok, hanem m�g a m�dszer kidolgoz�i sz�m�ra is meglep� volt a tapasztalat: a kapcsolatanal�zis seg�ts�g�vel nem csak optim�lis fejl�d�si p�ly�ra lehet �ll�tani a bab�kat, hanem az eddig tiszt�n biol�giainak hitt m�k�d�sekbe is �letment� m�don lehet beavatkozni.

A bab�k az anyam�hben olyan kapcsolati k�t�d�st, �traval�t kapnak, melynek eredm�nyek�nt m�r sz�let�s�k pillanat�ban �rz�kelhet� a harmonikus, der�s, �rdekl�d� �s mag�t biztons�gban �rz� szem�lyis�g kibontakoz�s�nak lehet�s�ge. Minden kismama a picik felgyorsult mozg�s- �s �rtelmi fejl�d�s�r�l sz�molt be. (Ezt egy�bk�nt az anal�zisben r�szt vett kisgyermekek intelligenci�j�r�l k�sz�lt vizsg�latok m�r adatokkal is al�t�masztott�k.) Egy �rdekl�d�, nyitott �s der�s baba sz�let�s�r�l �gy besz�l az �desanyja, P�sztor Judit: "... az els� tol�f�j�sra kib�jt a fejecsk�je, a k�vetkez�re m�r kij�tt a teste is. Amikor el�bukkant a feje, kinyitotta szem�t, �s k�r�ln�zett. A f�rjem l�tta az arc�t - azt mondja, majdhogynem mosolygott �s k�v�ncsian n�zett."

Vollner Judit

A leg�jabb kutat�sok azt mutatj�k, hogy az anya sz�letend� gyermek�vel kapcsolatos be�ll�t�d�sai meghat�roz�ak a baba fejl�d�s�re, sz�let�se ut�ni szem�lyis�g�re, kapcsolataira. Ugyanakkor nem csak az anya be�ll�t�d�sait �rz�keli a magzat, hanem eljut hozz� az anya �let�ben szerepet j�tsz� szem�lyek viselked�se, bizonyos fokig hatnak r� a k�rnyezet�ben zajl� esem�nyek.

Az anyam�hben szerzett valamennyi tapasztalat kihat az ember testi-lelki fejl�d�s�re, t�rsadalmi kapcsolataira. Sz�mos kutat�s egy�rtelm�en bizony�totta, hogy eg�szen m�s es�lyt kapnak az �lethez azok a gyermekek, akik sz�let�s�t k�v�nt�k, v�rt�k, szemben a nem k�v�ntakkal.

2002-11-02 17:56:58